Bartáné Tóth Katalin

Bio

Az ember a szájával hazudik; ám az arckifejezéssel, amit közben vág, mégis elmondja az igazságot..........................A tévedés, a hazugság olyan, mint egy vaktában kilőtt nyílvessző, nem lehet tudni, hogy mit talál el, kit sebez halálra.....Az emberek gyakran azt állítják, hogy az igazságra éheznek, de ritkán tetszik nekik az íze, ha felszolgálják........... Voltaképp nem is a haláltól félünk, hanem attól, hogy a hiányunk senkinek sem tűnik majd fel...............Jó illat van a temetőkben - és az embereknek utólag eszébe jut, hogy szeretniük kellett volna egymást..............A kemény jég számára a pára nem látható. Nincs is talán. Pedig nemcsak édestestvére, hanem ugyanaz, mint ő: víz. Csak más valóságban élnek. A jégkockának, ha olvadni kezd és elpárolog, lehet, hogy halálfélelme van. Azt hiszi szegény, hogy semmivé válik.................Nem tudok úgy beléd bújni, hogy ne hiányozzál még. Nem tudlak olyan szorosan magamhoz húzni, hogy ne hiányozzál még. Vágyódom rád, s néha azzal áltatom magam, hogy mint egy madárkát elfogtalak, a markomba szorítalak, végre az enyém vagy, de közben azért ott lappang bennem az aggodalom: elszállsz..................Ilyen a világ, szinte az egyetlen lényeg, Hogyha összeér az övé, meg a te térded. Akkor már érted, akkor majd érzed: Egy pillanat alatt összerak és szétszed. Van pár szép seb itt a hátamon, Van pár szép év itt a vállamon. Vele jó volt, előtted is vállalom, Veled jó, mert itt vagy és átkarolsz, Mindenre válaszolsz, mindig rám vársz, Én meg rád, akár egy táncház. Pördülök veled, nézd derekad hozzám, Ha könyv volnál, százszor újralapoznám.

Latest Insta posts

Current Online Auctions